Tünetek közé tartozik a hasközéppontú elhízás, a arc körülkerekded, vagy „hold”-arc, a nyak hátsó részén lerakódott zsírréteg (dorsocervicalis törzs), a bőr vékonyabbá válása és lila-fekete striák, a proximalis izomgyengeség, a magas vérnyomás, a glükóz-intolerancia vagy diabetes mellitus, csontritkulás, bőrsérülékenység, hangulatingadozás, menstúrációs zavart, hirsutositás és gyakori fertőzések.
Diagnosis eljárása a klinikai gyanúra épül, majd biokémiai vizsgálatokkal igazolható a magas kortizolszint. Alacsony dózisú dexametazon- vagy esteledő órában végzett kortizolszinttel végzett vizsgálatok, 24 órás szabad kortizoluriás vizsgálat, illetve a késő esti szint mérése segít elkülöníteni az ACTH-függő és ACTH-független formákat. ACTH szint mérése és képalkotó vizsgálatok (MRI a hypophysisre, CT a mellékvesére) segítik a kiváltó ok meghatározását; különleges esetekben inferior petrosalis sinus mintavétel szükséges.
Kezelés célja a kortizolszint normalizálása és a kiváltó ok megszüntetése. Exogén szteroidok esetén a dózis fokozatos csökkentése vagy elhagyása történik. Endogén esetekben a Cushings Disease esetén gyakran elsősorban a transzsfenoidalis hypophysis műtét (punkció nélküli, vagy endoszkópos megközelítés) a választott terápia; mellékvese-eredetű okoknál adrenalectomia jöhet szóba; radioterápia és egyéb formák is alkalmazhatóak. A kortizolszint csökkentésére gyógyszeres lehetőségek közé tartoznak például ketokonazol, metirapon, mitotán, osilodrostat vagy etomidat; inkuráló esetekben egyéb gyógyszerek is alkalmazhatók. Kezelés közben a vérnyomást, a glikémiát és az egyéb társbetegségeket is szigorúan kontrollálják.
Prognózis függ az okoktól és a kezelés időzítésétől. A műtéti remisszió után sok beteg tünetei javulhatnak, de egyes gyógyulási folyamatok hosszú távúak lehetnek, és előrehaladott hosszú távú kortizol-expozíció esetén maradhatnak visszamaradt szövődmények, például csontritkulás vagy szív- és érrendszeri problémák. Endogén formákban az esetek jelentős része sikeresen kezelhető, de a betegségtől függően hosszú követés szükséges. A Cushingszindróma ritka rendellenesség, azonban mind megelőzése, mind korai felismerése fontos a hosszú távú kilátások javításához.