szív

A szív az emberi keringési rendszer központi izmos szerve. A mellkas mediastinumban helyezkedik el, mérete általában ökölnyi. Falát három réteg alkotja: epicardium, myokardium és endokardium, és a perikardium nevű kettős réteg védi. A szív négy üregből áll: jobb és bal pitvarok (atriumok) és jobb és bal kamrák (ventrikulusok).

A vér áramlását szelepek szabályozzák: a tricuspidális és mitrális szelep az atrioventricularis kapuk, a pulmonalis és a aortai félhold-szelepek pedig a kilépéseknél találhatók. Vér a jobb pitvarba érkezik a felső és alsó vena cava és a koronária sinusból; innen a jobb kamrába jut a tricuspidális szelepen át, majd a pulmonalis artérián keresztül a tüdőkbe kerül oxigén felvételre. A tüdőből a tüdővénákon keresztül visszajut a bal pitvarba, onnan a mitrális szelepen át a bal kamrába, végül az aortába kerül, és onnan a szervezetet látja el.

A szív elektromos működését a szinuszcsomó (SA) indítja, az ingerület az AV-csomón keresztül halad a His-kötegig és a Purkinje-rostokhoz, ez koordinálja az összehúzódást. Az autonóm idegrendszer (szimpatikus/paraszimpatikus) befolyásolja a ritmust és a kontraktilitást. A cardialis ciklus két fő szakasza a systole (kamrai összehúzódás) és a diastole (töltődés).

Klinikai vonatkozások: a szívbetegségek közé tartozik a koszorúér-betegség, szívelégtelenség, aritmiák és a szívinfarktus. Diagnózisára szolgál az EKG, az echokardiográfia és más képalkotó vizsgálatok. A megelőzésben fontos az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszeres és szükség esetén sebészeti beavatkozások.