mellékvesére

A mellékvese, latinul glandula suprarenalis, egy endokrin mirigy, amely a vese felső pólusán található. Emberben mindkét vesén egy-egy mellékvese helyezkedik el. Két fő részből áll: a külső kéregállományból (cortex) és a belső velőállományból (medulla). Ezek a részek eltérő eredetűek és különböző hormonokat termelnek.

A mellékvese kéregállományának három rétege van, amelyek különböző szteroidhormonokat állítanak elő. A legkülső réteg, a glomeruloszóna mineralokortikoidokat, főként aldoszteront termeli, amely a vérnyomás és a só-víz háztartás szabályozásában játszik szerepet. A középső, faszcikuláris zóna glükokortikoidokat, főként kortizolt szintetizál. A kortizol számos élettani folyamatban vesz részt, beleértve a stresszválaszt, az anyagcserét és az immunrendszer működését. A legbelső, retikuláris zóna androgéneket, elsősorban androszténdiont és dehidroepiandroszteront (DHEA) termel, amelyeknek a szexuális fejlődésben és működésben van szerepük, bár hatásuk nőkben erőteljesebb.

A mellékvese velőállománya az idegrendszer szimpatikus részének módosult ganglionsejtjeiből áll. Főleg katekolaminokat, adrenalint (epinefrin) és noradrenalin (norepinefrin) termel. Ezek a hormonok a stresszre adott "harcolj vagy menekülj" válaszban játszanak kulcsszerepet, növelve a szívverést, a vérnyomást és a vércukorszintet. A mellékvese hormonjai létfontosságúak a szervezet normális működésének fenntartásához és a környezeti változásokhoz való alkalmazkodáshoz.