hormonokat

Hormonok olyan kémiai hírvivők, amelyeket endokrin mirigyek vagy más hormontermelő sejtek termelnek, és a véráramban szállítódnak célsejtjeikhez. A hatás gyakran a receptorokhoz kötődő jelátvitelen keresztül valósul meg, lehet gyors vagy késleltetett, és időtartama a környezeti és fiziológiai igényekhez igazodik. A hormonrendszer a sejtek működését és a szervezet homeosztázisát szabályozza.

Hormonok főbb csoportjai a szteroid hormonok, a peptid- és fehérjehormonok, valamint az aminosav-derivatumú hormonok. Szteroid hormonok például kortizol, ösztrogén és tesztoszteron; lipidoldékonyak, és általában sejten belüli receptorokon keresztül hatnak. Peptid- és fehérjehormonok, mint az inzulin vagy a növekedési hormon, jellemzően sejtfelszíni receptorokon keresztül működnek. Aminosav-derivatumú hormonok közé tartozik az adrenalin és a tiroxin; az adrenalin a sejtfelszíni receptorokon, a tiroxin pedig a sejtmagban található receptorokon keresztül fejti ki hatását.

Szabályozásukat jellemzi a hipotalamusz–hipofízis tengely és a negatív visszacsatolás. A hypothalamus különböző szabályozó hormonokat szekretál, amelyek a hipofízis elválasztását befolyásolják, és így az endokrin mirigyek hormontermelése a szervezet szükségleteihez igazodik.

Funkciói közé tartozik az anyagcsere, a növekedés és a fejlődés, a reprodukció és a szexuális funkcionalitás, valamint a víz- és elektrolit-egyensúly szabályozása és az immunrendszeri jelzések koordinálása. A hormonális zavarok közé sorolhatók például a diabetes mellitus, a pajzsmirigy-alulműködés vagy túlműködés, mellékvesekéreg rendellenességei. Diagnózisában vér- vagy vizeletmintákból meghatározzák a hormonok szintjét; a kezelés lehet hormonpótló terápia vagy célzott gyógyszeres beavatkozás.