elektrolitegyensúly

Elektrolitegyensúly alatt a testben található alapvető elektrolitok (ionok) megfelelő mennyiségi és térbeli eloszlását értjük, amely létfontosságú az ideg- és izomfunkciókhoz, az ozmolalitás szabályozásához és a sav-bázis egyensúly fenntartásához. A fő elektrolitok közé tartozik a nátrium (Na+), kálium (K+), klorid (Cl−), hidrogén-karbonát (HCO3−), kalcium (Ca2+), magnézium (Mg2+) és foszfát (PO43−). Ezek részben extracelluláris és intracelluláris helyzetüktől, bevitelüktől és kiválasztásuktól függenek.

A reguláció fő elemei közé tartozik a vesék szerepe, amelyekkel párhuzamosan a hormonális rendszerek, például a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (aldoszteron), az antidiuretikus hormon (ADH) és a parathormon (PTH) működése befolyásolja a Na+, K+, Ca2+ és foszfát homeosztázisát. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a hidrogén-karbonátok és a kapcsolódó mechanizmusok játszanak központi szerepet.

Kóros elektrolitegyensúlyokat különféle állapotok és problémák okozhatnak, például hiponatrémia vagy hipernatrémia, hipokalémia vagy hiperkalémia, hipokalcémia vagy hiperkalcémia, illetve metabolikus vagy respiratorikus acidózis/alkalózis. Okaik között szerepelhet dehidratáció, hasmenés vagy hányás, izzadás, diuretikumok használata, vesebetegségek és különböző endokrin rendellenességek.

Kezelésében a kiváltó ok azonosítása és korrigálása a legfontosabb, gyakran megfelelő koncentrációjú orális vagy intravénás elektrolitpótlással, diétás módosításokkal és szoros monitorozással. A terápiának mindig a beteg állapotához igazodva kell történnie, hogy elkerüljék a gyors vagy túlzott korrekcióból eredő szövődményeket.