izomrendszer

Izomrendszernek nevezzük a test izmainak összességét, amelyek mozgást, testtartást és izomfeszültségek szabályozását biztosítják. Három fő izomtípus alkotja: vázizomzat (vázizmok), simaizmok és szívizom. A vázizomzat a tudatos mozgásért és a testtartásért felel, a simaizmok a belső szervek, véredények és légzés élettani folyamatait szabályozzák, a szívizom pedig a szív összehúzódását végzi. A rendszer hozzájárul a hőtermeléshez és az anyagcsere szabályozásához is.

A vázizomzat kötőszövetes burokokkal ölelt, csontokhoz kötőszalagokon vagy tendón keresztül kapcsolódik. Az izomrostok hosszú, többmagvú sejtek, amelyekben myofibrillumok találhatók; ezek szarkomérákra tagolódnak. A kötőszöveti rétegek epimysiumból, perimysiumból és endomysiumból állnak. Gazdag vérellátás és oxigénellátás jellemző, és motoros idegsejtek hozzák működésbe a mozgást neuromuscularis kapcsolaton keresztül.

Az összehúzódás az idegi ingerület hatására jön létre: a kalciumionok felszabadulása lehetővé teszi az aktin–myosin filamentumok közti csúszást, és ATP energiával hajtja a kontrakciót. A vázizmok gyors és lassú rostokat tartalmazhatnak, ami befolyásolja a mozgás gyorsaságát és az erőt. Oxigénalapú energiafelhasználásra és rövidebb, anaerob folyamatokra is szükség lehet a terheléstől függően.

Az izomzat alkalmazkodása edzés hatására történik: rendszeres terhelés hipertrofiához vezethet, általában a sejtek számát nem növeli, inkább méretüket. A nem használt izmok atrophiát mutathatnak. Idővel az izomgyarapodás üteme csökkenhet, és idősebb korban általános izomvesztés (sarcopenia) alakul ki.

Gyakori problémák közé tartoznak a húzódások és szakadások, izomgyulladások, valamint örökletes izom‑ és kötőszöveti betegségek, például a Duchenne-féle izomdystrophia és egyéb myopathiák.

Az izomrendszer megőrzésére ajánlott a rendszeres fizikai aktivitás, kiegyensúlyozott táplálkozás és megfelelő folyadékbevitel, felkészítő és rehabilitációs programokkal együtt.