rehabilitációs

Rehabilitációs címkézésű kifejezés a rehabilitációból származik, és olyan tevékenységekre, programokra vagy eszközökre utal, amelyek célja a funkcionális képességek helyreállítása vagy javítása betegség, sérülés vagy fogyatékosság után. A rehabilitációs folyamat gyakran több szakterület részvételét igényli, és személyre szabott terv keretében valósul meg.

A rehabilitációs ellátás magába foglalja a fizioterápiát vagy gyógytornát, ergoterápiát, logopédiai és kognitív rehabilitációt, valamint pszichoszociális és szakmai rehabilitációt. Célja a funkcionális korlátozások minimalizálása, a mindennapi tevékenységek önálló elvégzése és a munka- vagy közösségi visszailleszkedés támogatása.

A gyakorlatban a rehabilitációs ellátás intézményi formában történik kórházakban, járóbeteg intézményekben, speciális rehabilitációs központokban, illetve otthon végezhető programok formájában. Fontos a multidiszciplináris team együttműködése, amelyben orvosok, gyógytornászok, ergoterapeuták, logopédusok, pszichológusok és szociális munkások vesznek részt.

A rehabilitációs célok között szerepel a funkcionalitás növelése, a fájdalom csökkentése, az önálló életvitel visszanyerése és a társadalmi részvétel javítása. Eredményeket rendszerint funkcionális állapot felméréssel és személyre szabott terápiás terv alapján értékelik.

Nemzetközi és hazai szinten a rehabilitációt gyakran ICF (International Classification of Functioning, Disability and Health) keretrendszerben és bevált mérési eszközökkel mérik. A hozzáférés és finanszírozás jelentős tényező, amely befolyásolja a rehabilitációs szolgáltatások elérhetőségét és időzítését. Kezdetben gyakran a korai intervenció és a személyre szabott terv készítése a kulcs.