vázizmok

A vázizmok (skeletális izmok) harántcsíkolt, önkéntes mozgatásra specializálódott izomcsoportok, amelyek a csontokhoz kapcsolódó inakkal kötődnek. Fő feladatuk a test mozgása, a testtartás és a stabilitás biztosítása, valamint jelentős hőtermelés.

Szerkezetük: izomrostokból állnak, amelyeket fasciculusok tömörítenek; az izmokat epimysium, perimysium és endomysium nevű kötőszövetes rétegek veszik körül. Az izomrostok belsejében sarcomerek találhatók, ahol az aktin és miozin filamentumok kölcsönhatásával valósul meg a kontrakció.

Inerváció és kontrakció: a kontrakciót motoros neuronok által vezetett ingerület indítja meg, melyek az idegrostok végződéseit a neuromuscularis junctionnál kapcsolják az izomrosthoz. Az ingerület továbbítását és kontrakciót a kalcium kiáramlása a szarkoplazmatikus retikulumról, valamint az ATP felhasználása hajtja végre.

Funkciók és rosttípusok: a vázizmok mozgást és testtartást biztosítanak, emellett jelentős hőtermelést is végrehajtanak. Rosttípusok közé tartoznak a lassú, oxidatív Type I rostok és a gyors Type II rostok (IIa és IIx altípusok).

Regeneráció és patológia: regenerációt a satellite sejtek lehetővé teszik, de képességük korlátozott. Izomsorvadások közül a Duchenne-féle izomsorvadás és egyéb myopathiák, valamint az izomgyengeség és szarkopénia gyakoriak.

Fejlődés és példák: a vázizmok a somitákból fejlődnek ki; jellemző izmok közé tartoznak például a biceps brachii, a deltoid és a gastrocnemius.