harántcsíkolt

A harántcsíkolt izom (vázizom) a test mozgásáért és testtartásért felelős szövet. A neve a sejtekben látható harántcsíkokról szól, amelyeket a szarkomer szerkezetének elrendeződése okoz. A harántcsíkolt izomzat a vázizomzat legnagyobb részét képezi; a szívizom szintén sztríált szövet, de külön kategóriába tartozik, mivel akaratunktól függetlenül működik.

Az izomrostok hosszú, hengeres sejtek, amelyek több maggal rendelkeznek. A sejtek belsejében myofibrillák futnak, amelyek a szarkomerekre tagolódnak. A szarkomerekban az aktin és a myosin filamentumok váltakozásával alakul ki a harántcsíkoltság, amely a szövet funkcióját lehetővé teszi. Ennek eredményeként a sávok Vizuálisan is megjelennek az I- és A-sávok.

A kontrakciót szigorúan az akarat irányítja az idegrendszer somatikus részén keresztül. A motoros neuronok ingerületüket a neuromuscularis junctionon keresztül adják át az izomrostokra, ahol az acetilkolin fontos hírvivő. A kontrakció a sliding filament elmélet szerint történik: az aktin és myosin filamentumok között végbemenő csúszás rövidíti meg a szarkomereket ATP felhasználásával. Az energiaforrások közé tartozik az oxigénigényes oxidatív anyagcsere és rövid, intenzív igényeknél az anaerob glikolízis.

Kötő- és támasztórétegeit endomysium, perimysium és epimysium alkotja, amelyek összefogják a rostokat, és vérellátást, idegeket biztosítanak. Edzés hatására a rostok adaptálódhatnak, például hipertófiával, míg a regenerációt részben a satellite sejtek segítik.