citológiája

A citológia (citológiája) a sejtek felépítésével, működésével és patológiájával foglalkozó tudományág. A szövettanítással (histológiával) szemben a citológia elsősorban a sejtek szintjén értelmezi a szerkezetet és a kóros folyamatokat. Eredetileg a görög nyelvből származik: kytes vagy cytos = sejt, logos = tanulmány, eljárás.

A citológia általános témái közé tartozik a sejtek ultraszerkezete, a sejtmembrán, a citoplazma, a sejtmag és a benne található kromoszómák, a szövetek és sejttípusok különbségeinek vizsgálata, valamint a sejtszintű anyagcsere és jelátviteli folyamatok megértése. A terület kiterjed a mezőgazdasági és orvosi citológiára egyaránt, de a klinikai gyakorlatban kiemelten a diagnosztikai citológiát értjük alatta, amely a betegségek, különösen a rák és fertőző folyamatok sejtjeinek felismerésére irányul.

Kiemelt módszerek közé tartozik a fény- és elektronmikroszkópia, különféle citokémiai és immunocytochemiai vizsgálatok, valamint molekuláris citológia (például FISH). Klinikai gyakorlatban gyakori mintákat vizsgálnak: nyaki sejtminta (Papanicolaou-teszt vagy Pap-teszt), nyálkahártyák és testnedvek sejttartalma, valamint vékonytű aspirációs citológia (FNAC) a tömörödött tömegsejtek diagnosztikájára.

A citológia szerepe a diagnózisban kiemelkedő: gyors, kevés mintából is értékes információt adhat, legyen szó rákfelismerésről, fertőzések kimutatásáról vagy melléklelet-elemzésről. A terület együttműködik patológiával, klinikával és kutatással a sejtek valósághű értelmezése érdekében.