Deletiók

Deletiók olyan genomikai elváltozások, amelyek során hiányzik egy vagy több DNS-szakasz egy kromoszómáról vagy egy génen belül. A kieső anyag mérete változó lehet, és a hiányolt régió helye határozza meg a klinikai hatást. A deletiók lehetnek germinális (öröklődő vagy de novo, a zigóta fejlődésétől kezdve minden sejtben jelen vannak) vagy somatikusak (testi sejtekben kialakulóak, gyakran a tumorai genom részei).

Típusok szerint megkülönböztethetők kromoszomális deletiók és mikródeleciók. Kromoszomális deletiók során egy nagyobb kromoszómáról, vagy annak végéről/középső részéről hiányzik az anyag; lehetnek terminálisak vagy intersticiálisak. Mikrodeletiók nagyon kis, általában több génre kiterjedő hiányok, amelyek gyakran csak molekuláris módszerekkel detektálhatók.

Meghatározó mechanizmusai közé tartozik az NAHR (nem-homológ rekombináció) alacsony ismétlődések közelében bekövetkező elcsúszása és törései, valamint replikacióalapú folyamatok, például FoSTeS/MMBIR. Ezek a mechanizmusok különösen a genomia redundáns régiói mentén könnyítik meg a kieső anyagot.

Klinikai jelentőségét a kieső génkészlet határozza meg: a tünetek skálája fejlődési késésektől és szívrendellenességektől egészen múltbeli rendellenességekig terjedhet. Somatikus deletiók gyakran részei a rák genomjának. Detektálására szolgáló technikák közé tartozik a karyotípus, FISH, array CGH és a magas színvonalú szekvenálás. Gyakori példák a cri du chat-szindróma (5p deléció), Williams-szindróma (7q11.23 deléció) és a DiGeorge-szindróma (22q11.2 mikrodeleció).