Érangiográfia

Érangiográfia, vagy arteriográfia, a radiológiai képalkotás olyan módszere, amely az artériák vizualizálását célozza kontrasztanyag alkalmazásával és röntgenfelvételek készítésével. A vizsgálat lehet szelektív érangiográfia, amikor egy adott artériát céloznak meg katéterrel történő kontrasztbevitellel, vagy általánosabb, intravénás kontrasztbevitellel végzett arteriográfia. A modern eljárások közé tartozik a digitális kivonási angiográfia (DSA), amely a csont- és többi szövet blokkolását kizárva mutatja az ereket.

Fő célja az artériás anatómia részletes feltárása és a kóros elváltozások azonosítása, például szűkületek (stenózis), elzáródások, aneurizmák, arteriovenózus malformatiók vagy a fej- és nyaki, agyi, koronária- és perifériás artériák állapotának értékelése. Az érangiográfia gyakran hozzájárul diagnózishoz és tervezett vagy végzett endovaszkuláris beavatkozásokhoz, például stenteléshez, embolizációhoz vagy más intervenciókhoz.

Eljárásának rövid leírása: a beteg előkészítését követően hozzáférés történik egy nagy artériába (általában csípőn vagy a csuklón), gúnyos katéterekkel és vezető huzalokkal navigálnak az érhálózatban fluoroszkópos vezetés mellett. Kontrasztanyagot adnak be, majd sorozat röntgenfelvételek készülnek. A DS A lehetővé teszi a háttérszövetek leképezésének csökkentését és részletesebb érfestést ad.

Kockázatok és korlátozások közé tartozhatnak allergiás reakciók a kontrasztanyagokra, kontrasztanyag okozta nephrotoxicitás, érkár a hozzáférési helyen, és a radiációs terhelés. Alternatívák közé tartozik a CT-angiográfia és MR-angiográfia, amelyek nem minden esetben invasivek, de bizonyos diagnosztikai helyzetekben az érangiográfia maradhat az arany standard a pontos kivizsgáláshoz és közvetlen beavatkozáshoz.