rostforrások

Rostforrások alatt azokat az ételeket értjük, amelyek rostban gazdagok. A rostok részben a vékonybélben nem bomlanak le, ezért a vastagbélben fejthetik ki hatásukat. Két fő típusa létezik: oldható rost és oldhatatlan rost. Az oldható rost vízben oldódik és részben a bélbaktériumok által fermentálódik, gélhez hasonló állagot képez. Az oldhatatlan rost növeli a széklet mennyiségét és segíti a bélmozgás rendszerességét.

Fő rostforrások közé tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák (például zab, árpa, teljes kiőrlésű kenyér), a hüvelyesek (bab, lencse, csicseriborsó), a gyümölcsök és zöldségek, valamint a diófélék és magvak. Emellett a burgonya, a rizs teljes kiörlésű változatai és a rostban gazdag gyökérzöldségek is növelik a napi rostbevitel mennyiségét. A különböző források kombinálása biztosítja mindkét rosttípusból a megfelelő mennyiséget.

Az egészségre gyakorolt hatásai között szerepel a bélműködés szabályozása, a széklet tömegének növelése és a teltségérzet hosszabb fennmaradása. Kiemelt előnyök lehetnek a LDL-koleszterinszint csökkentése és a vércukorszint jobb kontrollja, ami hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos cukorbetegségek kockázatának csökkentéséhez. A rostfogyasztás csökkentése és fokozatos növelése javasolt a folyadékbevitel mellett.

Ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára körülbelül 25–35 gramm. A növelést fokozatosan érdemes végezni, mellé folyadékot inni. Bizonyos emésztőszervi betegségek vagy gyógyszerek esetén érdemes orvossal konzultálni a megfelelő mennyiség meghatározásáról. A változatos, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend a legjobb módja a rostforrások megfelelő bevitelének.