petesejtek

Petesejtek, vagy ovum, a női ivarszaporító sejtek közé tartoznak. Ezek a sejtek nagy méretűek, gazdag citoplazmával rendelkeznek, és a megtermékenyítés során hozzák létre a zigótát. Genetikailag haploid állapotban vannak a megtermékenyítés előtt, és a megtermékenyítés után a zigóta diploid genomját adják.

Az petesejtek képződése és kifejlődése a női szervezetben több szakaszban történik. Primordiális nemi sejtekből (gondolja a magzati korban jelen lévő primordiális őssejteket) alakulnak ki az oogoniák, majd azok mitotikus osztódásokkal nőnek, és primordiális petesejtekké válnak. Ezek a petesejtek a petefészekben maradnak prophas I-en, amíg el nem érkezik a pubertás. A keringő ciklusok során csoportosan érlelődő tüszőkből kiválasztódik néhány, közülük egy éri el az ovulációt.

A petesejt szerkezete a tüszőben található. A sejttestet a granulosa sejtek és a zona pellucida veszik körül, a külső réteghez pedig a corona radiata kapcsolódik. A petesejt citoplazmája gazdag messenger RNS-ekben, fehérjékben és más anyagokban, amelyek az első sejtsorozatokhoz szükségesek.

Meiosis szempontjából a petesejt az első meiotikus osztódást követően egy secondary oocyttá és az első polar body-t adja ki, majd a második meiotikus osztódás a megtermékenyítés hatására fejeződik be, így a második polar body is kilökődik. Ennek eredményeképp a megtermékenyítéskor létrejövő zigóta diploid genomot tartalmaz mindkét szülő genetikai anyagából.

A megtermékenyítés után a petesejt anyai örökítőanyagát és a spermium genetikai információját egyesítve zigóta keletkezik, amely az embrionális fejlődés kiindulópontja. A különböző fajokban a petesejtek mérete és a tojások felépítése jelentősen eltérhet; például az emberi petesejt körülbelül 100 mikrométer átmérőjű, míg a madarak tojásai jelentősen nagyobbak a tojásképzés és a táplálékellátottság szempontjából. Petesejtek rendszerint ezt a sokféleséget képviselik az élővilágban, és az ivarsejtek közül a női petesejt a fejlődés kezdeti szakaszainak egyik alapköve.