fehérjékben

Fehérjékben az élet alapvető molekulái közé tartoznak. A fehérjék olyan polipeptidek, amelyek aminosavakból álló láncok, és peptidek összekapcsolásával jönnek létre. A primer szerkezet az aminosavak sorrendjét írja le; a másodlagos szerkezetben hosszú spirálok (hélixek) vagy lemezszerkezetek alakulnak ki; a harmadlagos szerkezet a teljes térbeli elrendeződést írja le; a negyedleges szerkezet pedig több polipeptid egység összekapcsolódását jelenti.

Fehérjékben többféle erő hat: hidrogénkötések, ionos kölcsönhatások, van der Waals erők és diszulfid hidak. Ezen kívül a fehérjék gyakran koenzimeket vagy prostetikus csoportokat hordoznak, amelyek nélkülözhetetlenek a katalitikus működéshez.

Funkciók széles skálája: enzimek gyorsítják az anyagcsere-folyamatokat; szerkezeti fehérjék tartós formát adnak a sejteknek; memóriát és jelátvitelt közvetítenek receptorokon és fehérje-komplexeken keresztül; motoros fehérjék mozgást tesznek lehetővé; immunitásban antitestek vesznek részt.

Szabályozás és stabilitás: a fehérjék környezeti feltételekhez igazodnak, például hőmérséklet, pH és oldószerek befolyásolják szerkezetüket. Denaturáció esetén elvesztik a funkciójukat; gyakran vissza is renaturálhatók.

Élettani és táplálkozási fontosság: a szervezet fehérjéket építőelemként használ, és a fehérjehiány betegségekhez vezethet. A fehérjék különböző szerkezeti típusai és funkcionalitása alapvető a biológiában.