elrendezdést

Az elrendezdést (az elrendezés aktusa vagy eredménye) olyan folyamat, amely során tárgyakat vagy adatokat előre meghatározott sorrendbe rendeznek. A kifejezés az el- előtagból és a rendezés igéből származik, a -t pedig a tárgyeset jelöli. Gyakori a matematikai, informatikai és általános adatszervezési kontextusban.

A gyakorlatban az elrendezés egy halmaz elemeinek olyan sorrendbe állítása, amelyet egy vagy több rendezési kritérium határoz meg. Az eredmény általában egy rendezett sor vagy tömb; a rendezési elvek lehetnek előre meghatározottak, például számok növekvő vagy csökkenő sorrendje, vagy egyedi összevetések alapján felépített rendszerek.

Típusai közé tartozik a növekvő és a csökkenő sorrend, a teljes rendezés és a részleges rendezés, valamint a stabilitás kérdése. A teljes rendezés minden elempárt összehasonlítható sorrendbe állít, míg a részleges rendezés bizonyos elemek között nem határoz meg teljes sorrendet. Stabil rendezés esetén az egyes azonos értékű elemek sorrendje megmarad a rendezés után.

Algoritmusok és komplexitás: gyakran használt rendezési algoritmusok közé tartozik a gyorsrendezés (quicksort), az összeillesztéses rendezés (mergesort) és a halmazrendezés (heapsort), de léteznek egyszerűbb, például beszúrásos rendezések is. Átlagos időkomplexitásuk általában O(n log n), kisebb vagy nagyobb tényezőkkel a konkrét megvalósítástól függően.

Alkalmazási területei közé tartozik az adatok rendezése adatbázisokban, listák megjelenítése felhasználói felületeken, keresések hatékonyságának növelése és prioritási sorrendek meghatározása. See also: rendezés, rendezési algoritmusok.