fehérjehiány

Fehérjehiány olyan állapot, amely akkor jelentkezik, amikor a szervezet nem kap elegendő fehérjét, vagy a fehérje felhasználása és tárolása zavart szenved. A fehérjék a test szöveteinek felépítéséért, enzimek és hormonok képzéséért, immunfunkcióért és az anyagcseréért felelnek. A hiány spektruma a mérsékelt hiánytól a súlyos protein-energia malnutrícióig terjed, amelyet gyakran kwashiorkorhoz és marasmushoz kötik.

Okai közé tartozik a hosszú távú alacsony fehérje- és energiatartalmú étrend, a felszívódási problémák (például lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegségek), fokozott fehérjeigény (terhesség, gyermekkor, komoly fertőzések, műtétek), krónikus betegségek és alkoholfogyasztás, valamint olyan helyzetek, ahol ételhez való hozzáférés korlátozott.

A tünetek közé tartozik a testsúly és izomtömeg fogyása, fáradékonyság, gyengeség, ödéma (különösen súlyos esetekben), étvágytalanság, a növekedésben lévő gyermekeknél elmaradó növekedés, haj- és bőrelváltozások, gyenge sebgyógyulás és fokozott infekciók.

Diagnózisa helyi és klinikai megfigyeléseken alapul, testsúly- és magasságmérésen, valamint laboratóriumi vizsgálatokon (például alacsony albumin- és prealbumin-szint, alacsony transferrinszint). Gyulladásos állapotok jelenléte befolyásolhatja az eredményeket.

Kezése a kiváltó ok kezelése és a táplálás helyreállítása. A fokozatos, biztonságos fehérje- és energiabevitelre törekednek, gyakran kórházi vagy közösségi programok keretében. A fehérjeigény egyéni, általában szakaszosan növelik, miközben figyelik a refeeding-szindrómát és a fertőzéseket. Prevencióként a kiegyensúlyozott táplálás és a megfelelő foglalkozás- és közegészségügyi intézkedések kulcsfontosságúak.