osztódást

Az osztódás a sejt életciklusának alapvető folyamata, amelynek eredményeként egy sejt kettéoszlik két leánysejtté. Ez hozzájárul a növekedéshez, a szövetek megújulásához és a faj fenntartásához. Eukariótákban a osztódás két fő módja létezik: mitózis és meiózis; prokariótákban pedig bináris fission zajlik.

Mitózis során a kromoszómák megkettőződnek és egyenlő arányban oszlanak meg, amely két azonos genetikai állományú leánysejtet ad. A fázisok sorrendje: profázis, prometafázis, metafázis, ana- fazis és telofázis, ezt követi citokinezis, a citoplazma és membrán megosztása. Eredmény: két diploid (vagy annyi ploiditású, mint az őssejt) leánysejt.

Meiózis során két egymás után következő osztódási körrel szeparálódik a kromoszómák száma a felére: meiózis I és meiózis II. Prophase I során kereszteződés (crossing-over) történhet, ami genetikai variációt ad. Az első osztódás végén két haploid sejt keletkezik; a második osztódás során ezek ismét kettéosztódnak, végeredményül négy haploid gaméta keletkezik.

Prokariótákban a leggyakoribb osztódási mód a bináris fission: a DNS megkettőződik, majd a sejtfal és a membrán részlegesen kettéosztja a sejtet, két azonos genetikailag állományú sejtté.

Az osztódás szabályozását a sejtciklus irányítja. A CDK-k és a ciklinek szabályozzák a különböző fázisokat, és különböző checkpontok (G1/S, G2/M, M) állítják meg vagy engedik tovább a folyamatot. A hibás osztódás rákhoz és genetikai rendellenességekhez vezethet.