hiperparathyroidizmus

Hiperparatyroidizmus olyan endokrin állapot, amelyet a paratyroid mirigyek (pontosabban a mellékpajzsmirigyek) túlzott parathormon (PTH) termelése jellemez. A megemelkedett PTH-szint magyarázza a magas kalciumszintet és az alacsony foszforszintet a vérben, és hosszú távon csont- és vesefunkciós problémákhoz vezethet. A rendellenesség három formája különíthető el: primer, szekunder és terziáris hiperparathyroidizmus.

Etiológia szerint primer hiperparathyroidizmusban a PTH túltermelését egyetlen vagy több mellékpajzsmirigy-túlműködés okozza, leggyakoribb az egyetlen mirigyben kialakuló adenoma, ritkábban mirigyek multipla hyperplasiája vagy elvétve carcinoma. Szekunder hiperparathyroidizmus a krónikus hipocalciémia vagy krónikus vesebetegség eredménye, amely fokozott PTH-termelést vált ki; terhességet, malabszorpciót és D-vitamin-hiányt is okozó állapotok szintén hozzájárulhatnak. Terziáris hiperparathyroidizmus akkor alakul ki, amikor a hosszú ideje fennálló szekunder állapot után a mirigyek autonóm módon, a külső stimulus nélkül is túlműködnek.

Tünetek és klinikai kép általában a Kalcium- és csontműködési zavart tükrözi. Gyakori panaszok közé tartozik a csont- és ízületi fájdalom, csonttörések fokozott kockázata, vesekő és vesefunkciós zavarok, fáradékonyság, depresszió vagy kognitív tünetek. Sok esetben a rendellenesség tünetmentes vagy enyhe, és véletlenszerű laborértékek alapján derül ki.

Diagnózisát a megnövekedett kalciumszint és egy rendellenesen magas PTH-szint együttese támasztja alá. Vizelet- és vérvizsgálatokkal értékelik a foszfor szintet, zsírsav- és enzimszinteket, a csontresonancia vagy bone densitometria pedig a csontkiszáradását és csontvesztést vizsgálja. Kiegészítő képalkotó vizsgálatokkal (neck ultrasound, sestamibi szkennelés) a túltermelő mirigyek lokalizálhatók.

Kezeletlen primer hiperparathyroidizmus esetén a tünetek súlyosbodhatnak, terápia a legtöbb esetben parathyroidectomia, azaz mirigyeltávolítás. Szekunder és terziáris formában a kezelés a kiváltó okra koncentrál: krónikus vesebetegség esetén kalcium- és foszátegyensúly, D-vitamin szubsztrátok és szükség esetén cinacalcet adása, súlyos esetekben pedig műtéti beavatkozás. Prognózisa jó, különösen primer formában, ha sikeres a sebészeti kezelés és hosszú távú kontroll tartósan megvalósítható.