Srségmutatókat

Srségmutatókat, vagy más néven **szubjektív szubjektivitás-mutatókat**, a közgazdaságtan és a statisztika területén használják, hogy megmérjék és összehasonlítják az egyes országok vagy régiók gazdasági teljesítményét, figyelembe véve a szubjektív életminőség elemeit. Ezek a mutatók általában olyan tényezőket foglalnak magukba, mint a boldogság, a szociális biztonság, a környezeti minőség, vagy a társadalmi kapcsolatok, amelyek nem mindig jelennek meg a hagyományos GDP-mutatókban.

A legismertebb srségmutató az **Összetett Boldogság Index (World Happiness Report)**, amelyet az Egyesült Nemetek Szervezete (ÖNZÖ) és a Columbia Egyetem közösen készít. Ez a mutató több tényezőt is figyelembe veszi, mint például a GDP/fej fő, a társadalmi támogatás, a szabadság érzése, a tolerancia, a korrupció ellenállás, és a generációk közötti bizalom. A mutató alapján az országokat rangsorolják, és lehetővé teszi a gazdasági és szociális fejlődés szubjektív oldalának elemzését.

Más példák a srségmutatókra a **Társadalmi Fejlődési Index (Social Progress Index)** vagy a **Beszélő Köztársaságok Mutatója (Democracy Index)**, amelyek szintén figyelembe veszik a társadalmi kapcsolatok, az egyenlőség, és a polgári szabadságokat. Ezek a mutatók segítik a döntéshozókat abban, hogy ne csak a gazdasági növekedést, hanem az emberek valódi életminőségét is figyelembe vegyék a politikájukban.

A srségmutatók kritizálhatók is, mivel szubjektív természetük miatt nehezebben mérhetők és összehasonlíthatók, mint a GDP vagy más objektív statisztikai adatok. Ennek ellenére fontos eszközök az országok teljesítményének komplexabb képét festő elemzéseknél.