korrupció

Korrupció olyan jelenség, amely akkor jelentkezik, amikor olyan hatalommal rendelkező személy vagy szervezet megbízásával visszaél, hogy személyes vagy csoportos előnyhöz jusson. Gyakran köz- vagy állami döntések, közpénzek elosztása és ajánlatok befolyásolása áll a középpontban, és különféle eszközökkel (például ajándékok, pénzügyi juttatások vagy egyéb előnyök) valósul meg.

Formái közé tartozik a vesztegetés és ajándékozás befolyásolási szándékkal, a befolyásolási ügyletek vagy az érdek-kapcsolatok révén történő döntéshozatal, a közbeszerzések és pályázatok elferdítése vagy egyenlőtlen kiosztása, a költségvetési pénzek sikkasztása és visszaélése, valamint a nepotizmus és a klienskövetés (clientelizmus), amelyek során rokoni vagy párt-alapon részesítenek előnyben bizonyos szereplőket. A korrupció más formái közé tartozik a pénzmosás és az illegális gazdasági kapcsolatok kiépítése a hatalom és a piaci lehetőségek összefonódása érdekében.

A korrupció okai között gyakran a gyenge jogállamiság, az átláthatóság hiánya, a gyenge intézményi ellenőrzés és a magas politikai vagy gazdasági érdekellentétek szerepelnek. Következményei közé tartozik a közkiadások hatékonyságának csökkenése, a gazdasági versenykészség romlása, a közbizalom megrendülése és a beruházások bizonytalansága.

Mérőszerei között gyakran a Transparencia International által közzé tett Korrupciós észlelési index (CPI) és a World Bank által használt korrupció-ellenőrzési mutatók szerepelnek. Korrupció elleni küzdelemre intézményi keretekre, jogállamiságra, átlátható közbeszerzésre, vagyonnyilatkozatokra és a tényfeltáró, független igazságszolgáltatásra van szükség, hogy a közösségek és gazdaságok hatékonyabban működhessenek.