országok

Az országok fogalma a politikai földrajzban és a nemzetközi jogban szuverén politikai közösségeket ír le. Magyarul az ország szó általában szuverén államokra utal, de a hétköznapi beszédben a nemzetet vagy a hazát is jelölheti. A modern államfogalom lényege, hogy egy földrajzi területet, állandó lakosságot és kormányzatot foglal magába, amely képes bel- és külpolitikát folytatni. A Montevideo-i egyezményben lefektetett alapelvek szerint egy államnak legalább négy feltételnek kell megfelelnie: állandó lakosság, meghatározott terület, kormányzat, és a külföldi kapcsolatok gyakorlására való képesség.

Az ország szuverenitása azt jelenti, hogy belső és külső ügyekben önállóan gyakorolhatja hatalmát. Emellett a nemzetközi elismerés gyakran szükséges ehhez: más államok és nemzetközi szervezetek elismerése segíti a diplomáciai kapcsolatok kiépítését, a jogi és gazdasági együttműködést. A legtöbb ország részt vesz a nemzetközi közösség különböző szervezeteiben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és részt vesz a globális rendben. Vannak azonban vitatott vagy de facto állapotú területek is, amelyeket egyes országok elismernek, mások nem. Például Koszovó, Tajvan és Palesztina státuszát az egyes államok eltérő módon értelmezik.

Az országok típusai közt különbségek adódnak: lehet egységes állam vagy föderatív rendszer, lehet autonóm közigazgatási egységek többsége. A világon több mint 190 állam létezik, s státusuk politikai események hatására változhat. Az országok közössége a külkereskedelem, a kultúra és a jogi együttműködés alapját képezi.