ételallergiák

Ételallergiák olyan immunológiai reakciók, amelyek ételproteinekkel szemben alakulnak ki. A valódi ételallergia általában IgE-mediált megnyilvánulás, de léteznek nem-IgE-mediált formák is. IgE-komplexek képződése esetén a szervezet gyors, percektől néhány óráig terjedő tünetekkel reagálhat, beleértve bőrkiütést, angioödémát, nehézlégzést vagy akár anafilaxiát. Nem IgE-mediált allergiák esetén a tünetek később, gyakran a gyomor-bél rendszeren keresztül jelentkeznek.

A leggyakoribb ételallergének közé tartoznak a tej, tojás, földimogyoró, diófélék (például mandula, dió), szója, búza/glutén, hal, kagylók és puhatestűek, szezámmag, mustár, zeller, lupin és a szulfitok. Az EU-s és más jogszabályokban gyakran kötelező a 14 leggyakoribb allergén feltüntetése az élelmiszereken, hogy a fogyasztók könnyen azonosíthassák az allergént tartalmazó termékeket. A címkézés és a keresztszennyezés elkerülése kiemelten fontos a mindennapi kezelésekben.

Tüneti diagnózisnál alapvető a kórelőzmény és a fizikai vizsgálat, majd szükség esetén bőrpróba (skin prick test), specifikus IgE-vizsgálat vagy kontrollált szárított élelmiszer-provokáció segíthet a megerősítésben. Kezelésében a kiemelt intézkedések közé tartozik az allergén kerülése, kiépített vészterv és adrenalinszintetizáló injektor szükség szerinti használata egyes esetekben, valamint antihisztamin és egyéb tüneti kezelés a nem súlyos reakciók esetén.

Előrejelzés: sok gyermek kinövi a tej, tojás vagy szója allergiát, míg a földimogyoró és a dió allergiák gyakran hosszú távúak maradnak. A prevalencia régiónként változó, de a tájékoztatás és a felkészülés mindig fontos eleme a gondozásnak.