ételallergia

Ételallergia olyan immunológiai válasz, amely bizonyos élelmiszerek fogyasztására alakul ki. Gyakran IgE-mediált reakciók révén jelentkezik, de előfordul non‑IgE mechanizmusokra is. Fontos megkülönböztetni az ételallergiát az ételintoleranciától, amely immunológiai alap nélkül zajlik.

Előfordulás és kockázatok: ételallergia gyerekekben különösen gyakori, de felnőttekre is jellemző lehet. A kiváltó allergének köre és gyakorisága társadalmi és egyéni tényezőktől függ. Sok gyermeket kinövi a tej, tojás, búza vagy földimogyoró allergiája, más esetekben a felnőttkorig maradhat meg.

Gyakori allergének: tej, tojás, földimogyoró és más diófélék, hal és rákfélék, búza, szója. Extrémebb esetekben napjainkban egyre gyakrabban említik a szezámot és más foszlányokat is.

Tünetek: az IgE-mediált reakciók gyorsan jelentkeznek lehetnek bőrkiütések, viszketés, angioödéma, gyomor-bélelki panaszok, légúti nehézség vagy hörgőgörcs. Súlyos esetben anafilaxiás reakció alakulhat ki, amely sürgősségi ellátást igényel és életet veszélyeztető lehet.

Diagnózis és kezelés: a diagnózist alapos anamnézis, bőrpróba (skin prick) és specifikus IgE mérések segíthetik, de az arany standard az orális ételelleni próba szigorú orvosi felügyelet alatt. Az eliminációs diéta segíthet meghatározni az allergént. Kezelésként a kiváltó étel kerülése, címkeolvasás és személyre szabott vészhelyzeti terv szükséges, amely gyakran epinefrin auto-injektort foglal magába. Iskolában és közösségi helyeken a megfelelő tájékoztatás és tervezés kiemelten fontos.

Prognózis és kutatások: sok gyermeket kinövi az egyszerűbb allergia, de néhány felnőttben tartós lehet. Jelenleg fejlesztés alatt állnak az immunterápiás megközelítések, például az ételalapú immunterápiák és más új terápiák.