mérések

Mérések alatt olyan eljárások összességét értjük, amelyek révén meghatározzuk vagy becsüljük meg egy fizikai mennyiség értékét. A mérés során meghatározott érték és egység kerül közlésre, gyakran kalibrált mérőeszközök és formalizált eljárások alkalmazásával. A modern méréshez elengedhetetlen a visszakövethetőség a nemzetközi standardokhoz, vagyis az, hogy az adott mérés eredménye nyomon követhető legyen a nemzeti és nemzetközi metrológiai intézetek által kijelölt referenciaértékekhez.

A mérés folyamata általában a mennyiség definiálásával kezdődik, ezt követi a mérőeszköz kiválasztása és kalibrálása, majd maga a mérés, az adatkiértékelés és végül az eredmény jelentése. A gyakorlatban a mérés lehet közvetlen vagy közvetett; a közvetlen mérés közvetlenül adja az értéket, míg a közvetett mérés más adatokból számított becslést ad.

A mérési eredményekben fontos a bizonytalanság értelmezése. A mérési bizonytalanság a becsült érték körüli valószínű paraméter eloszlását jelzi, és gyakran standard vagy kiterjesztett bizonytalanság formájában kerül közlésre. A pontosság, a precizitás és a hibatípusok—szisztematikus és véletlen hibák—különválasztása alapvető a megbízható adatszolgáltatáshoz.

Területek szerint a mérések elterjedtek a fizikában, geológiában, orvostudományban, iparban és a hétköznapi technológiákban. A metrológia, a minőségbiztosítás és a szabályozási normák biztosítják, hogy a mérések összehasonlíthatók legyenek és megfeleljenek a kívánt követelményeknek.