pontosság

Pontosság, a szó általános értelemben a mérés vagy becslés valódi értéktől való közelítettségét jelenti. Egy becslés pontossága attól függ, mennyire felel meg valós értéknek vagy elfogadott standardnak. A mindennapi nyelvben gyakran az is megfogalmazható, hogy egy adatra vagy állításra mennyire lehet megbízni.

A pontosság és a precizitás közötti különbség a méréselméletben fontos: a pontosság a valódi értékhez viszonyított közelítettséget, az elfogadott értéktől való eltérést írja le. A precizitás pedig a mérések ismételhetőségét és konzisztenciáját jelenti, vagyis hogy mennyire szórnak ugyanazon környezetben végzett mérések. Gyakran előfordul, hogy egy sor mérés magas precizitással rendelkezik, de alacsony pontosságú, ha mindegyik mérés ugyanazt a torzított értéket adja.

A pontos mérés elérése érdekében a tudományos és gyakorlati területeken a következőket alkalmazzák: kalibrálás, nyomon követhetőség (traceability), szabványosított eljárások, környezeti feltételek kontrollálása, valamint a rendszeres hibatrendezés és hibátípusok elkülönítése (szisztematikus hiba a pontosságot, véletlenszerű hiba a precizitást befolyásolja). A pontosság javítása gyakran kombinálja az eszközök korszerűsítését és a mérési módszertan javítását.

A pontosság kifejeződik a mérésen túl például az időmérésben és a geometriai megfigyelésekben is: órák és időmérési rendszerek pontossága, vagy a folyamatok időbeli pontossága mind fogalmi használatba beletartozik. Szóhasználatában a pontosság fontos mutató lehet a minőségbiztosításban, a statisztikában és a mérnöki gyakorlatban.