allergiát

Az allergiát olyan immunreakciók összességeként definiálják, amelyben az immunrendszer a normális körülmények között ártalmas anyagokra (allergének) túlzott választ ad. A leggyakoribb allergének közé tartozik a pollen, poratkák és penész spórái, az élelmiszerek összetevői, rovarcsípések és bizonyos gyógyszerek. A jelenség általában genetikai hajlam és környezeti tényezők összefüggése. A sensitizáció során IgE-ellenanyagokat termel az immunrendszer az adott allergénnel szemben; a későbbi expozíciókor mediátorok szabadulnak fel, ami tüneteket okoz.

Az allergia típusai közé tartoznak az IgE-mediált reakciók, a nem IgE-mediált reakciók és ezek keverékei. Gyakori formák: pollen- és élelmiszer-allergia, allergiás rhinitis vagy asztma, ekcéma (atopiás dermatitis), rovarcsípésre adott reakciók. A tünetek széles skálán mozoghatnak: orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés; bőrkiütés vagy csalánkiütés; zihálás vagy légszomj. Súlyosabb esetben anafilaxiás reakció léphet fel.

A diagnózis általában a tünetek és a kórelőzmény felvételével kezdődik, majd bőrpróba vagy specifikus IgE-vérvizsgálat történik. Ételes allergia esetén használnak ételprovokációt. A kezelés célja az allergén elkerülése és a tünetek kontrollja. Gyógyszeres lehetőségek közé tartoznak antihisztaminok, intranazális vagy inhalációs kortikoszteroidok, illetve bronchodilatátorok asztma esetén. Súlyos reakciók esetén adható adrenalin (epinefrin) autoinjektor. Bizonyos allergének esetén hatékony lehet az allergén immunterápia (szubkután vagy szublingualis formában).

Megelőzés és kilátások: a kiváltó allergének kerülése és környezeti ellenőrzés segíthet a tünetek mérséklésében. Gyakori intézkedések közé tartozik a por- és pollenmentesség, levegőminőség-javítás és otthonok tisztán tartása. A legtöbb allergia hosszú távon kezelhető vagy tünetmentesíthető megfelelő terápia mellett.