allergiák

Az allergiák az immunrendszer túlzott, hibás válaszai olyan anyagokra (allergének), amelyeket általában ártalmatlannak tekintünk. A reakciók tünetek széles skáláját okozhatják, a légúti és bőrtünetektől egészen az életveszélyes anafilaxiáig.

Leggyakoribb típusai közé tartoznak az azonnali IgE-mediált allergiák (szénanátha, csalánkiütés, étel- és rovarméreg-allergiák), valamint nem IgE-mediált vagy vegyes típusú reakciók. A leggyakoribb allergiás betegségek közé tartozik az allergiás rhinitis és kötőhártyagyulladás, az asztma, az atópiás dermatitis, az ételallergia, a gyógyszer- és rovarméreg-allergia.

Az allergiás reakciók többsége az IgE-függő immunválasszal kezdődik. Az első találkozás után a szervezet IgE-antitesteket termel, amelyek a hízósejtek és basophilok felszínéhez kapcsolódnak. A második expozíciókor az allergén keresztkötése felszínükről mediátorokat szabadít fel, például histamint, ami korai és késői gyulladást okoz és tüneteket eredményez. A késői fázis immunsejtjei is részt vehetnek a gyulladás fenntartásában.

Diagnózisát a részletes anamnézis, tünetek megfigyelése és célzott vizsgálatok teszik lehetővé: bőrvizsgálat vagy bőrpróba, specifikus IgE-szintek vérben, illetve szükség esetén ételprovokáció kontrollált környezetben.

Megelőzés és kezelés: az allergén kerülése, tüneti gyógyszeres kezelés (antihisztaminok, intranasalis kortikoszteroidok, leukotrién-receptor antagonista), asztma esetén inhalációs kortikoszteroidák és inhalációs béta-agonisták. Bizonyos esetekben immunterápia alkalmazható (szubkután vagy szublingválisan). Súlyos események esetén adrenalin autoinjektor szükséges, és fontos a vészhelyzeti terv.

Az allergiák elterjedtsége világszerte nőtt, különösen gyermekek körében. A kockázati tényezők közé tartozik az öröklött hajlam, környezeti expozíciók és az életkor. A megfelelő diagnózis és személyre szabott kezelés javítja az életminőséget és csökkenti a súlyos reakciók kockázatát.