téveszme

A téveszme olyan rögzült, hamis meggyőződés, amelyet a személy makacsan hisz, még ha erről bizonyítékok szólnak is, és amely a kultúrális kontextustól függetlenül ellentmond a valóságértelmezésnek. A téveszme nem egyszerű tévedés, hanem a gondolkodás szerkezetének zavara részeként jelenik meg, gyakran pszichotikus rendellenességek vagy súlyos hangulatzavarok részeként fordul elő, és alig vagy egyáltalán nem megváltoztatható a bizonyítékok hatására.

Jellemzői közé tartozik, hogy a hiedelem szilárd és elvileg meg nem cáfolható, nem feleltethető megkérdőjelezésnek, és gyakran másokkal szemben is megkérdőjelezhető. A téveszme tartalma lehet külső üldözésre, nagyságrendet felvető hatalommal, erotomániás kötődés, testi vagy somatikus elváltozásokkal kapcsolatos, nihilista vagy referenciális, amely szerint a környezet üzeneteket közvetít az illető számára.

Kialakulásában szerepelhetnek veseelmi, neurobiológiai, genetikai és környezeti tényezők. Gyakran összefügg pszichotikus betegségekkel, például szkizofréniával, schizoaffektív zavarral, bipoláris zavarral vagy súlyos depresszív zavarral. Ritkábban előfordulhat neurológiai betegségek, szerhasználat vagy delírium következményeként.

A diagnózis klinikai interjúval történik, a hiedelem szerkezetének, a valóságfenntartó képességnek és a kulturális kontextusnak figyelembevételével. Differenciáldiagnózisban el kell választani a normális kulturális vagy vallási élményektől és más mentális állapotoktól.

Kezelése antipszichotikus gyógyszereket, valamint pszichoszociális beavatkozásokat foglal magában. CBT a psychosis (CBTp), családi edukáció és társadalmi támogatás segítheti a tünetek mértékének csökkenését és a funkciók javulását. A prognózis egyénre szabott és függ a korai felismeréstől, a kezelésre adott válaszoktól és a kapcsolódó állapotoktól.