ritmuszavart

A ritmuszavar, vagy aritmia, a szív elektromos rendszerének rendellenessége, amely a szívritmus vagy ütem szabálytalanságát okozza. Nem minden aritmia súlyos; azonban egyes típusok oxigénellátást érinthetnek vagy hirtelen szívmegállást is okozhatnak.

Főbb típusai közé tartozik a bradycardia (túlságosan lassú pulzus, általában <60 leütés/perc), a tachikardia (túlságosan gyors pulzus, >100/perc), valamint a supraventrikuláris aritmiák (például paroxizmális supraventrikuláris tachikardia és pitvarfibrilláció), pitvarlebegés; illetve a kamrai aritmiák (kamrai tachikardia és kamrai fibrilláció).

Okai között szerepelhet szívbetegség, koronária betegség, hipertónia, elektrolit-zavarok (kálium, magnézium), pajzsmirigy-problémák, bizonyos gyógyszerek, alkoholfogyasztás vagy droghasználat, és oxigénhiány.

Tünetek közé tartozhat a palpitációérzés, szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom vagy légszomj. A diagnózis alapja az EKG, amelyet szükség esetén Holter- vagy eseménymonitorozás követ, továbbá echokardiográfia és laborvizsgálatok végezhetők. Ritmuszavarok további vizsgálatot is igényelhetnek, például elektrofiziológiai vizsgálatot.

Kezelését a típus és a tünetek határozzák meg. Instabil állapotban azonnali sürgősségi ellátás szükséges; ritmusbeállításra lehet elektromos kardioverzió vagy gyógyszeres kezelés. Hosszú távon alkalmazhatóak: béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és antiaritmiás szerek; szükség szerint digoxin vagy pacemaker/ICD. Pitvarfibrilláció esetén különösen fontos az antikoaguláns terápia a stroke megelőzésére.

Prognózis és megelőzés: függ az aritmia típusától és az alapbetegségektől. Megelőzésére törekedni kell az alapbetegségek kontrollálására, elektrolit-egyensúly fenntartására, alkoholfogyasztás és koffeinbevitel mérséklésére, illetve a rendszeres orvosi követésre.