mélyalapozás

Mélyalapozás olyan fundamentumrendszer, amely a szerkezeti terhelést a talaj gyenge felszínrétegein át a mélyebb, erősebb rétegekbe juttatja. Célja a megfelelő teherbírás és a süllyedés kontrollálása, különösen olyan területeken, ahol a felszínközeli talajok nem biztosítják a szükséges stabilitást vagy ahol a differenciális süllyedés elfogadhatatlan.

Fajtái közé tartoznak az oszlopos alapozás (cölöpök), amelyeket lehet előregyártott betonból vagy acélból készíteni, és a fúrt alapozás, amelynél fúrt oszlopokat készítenek béléscsővel és vasbeton töltéssel. Ezek lehetnek végsüllyedéshez kötődő (end-bearing) vagy a cölöpök falán keletkező súrlódási erők alapján működő frikciós típusok. Ritkábban alkalmaznak nagy átmérőjű, mély alapozási elemeket, például kismértékben ömlesztett vagy speciális csöves megoldásokat.

Tervezés és kivitelezés: alapos geotechnikai felmérésre és talajmechanikai vizsgálatokra van szükség a megfelelő mélyalapozási mód kiválasztásához. A teherátvitel lehet végső (end-bearing) vagy frikciós. A kivitelezés során a cölöpöket a talajba helyezik, szükség esetén vasalással és betonozással tovább erősítik, majd a cölöpfejeket összekapcsolják a szerkezettel alaptest vagy alapgerenda formájában.

Előnyök és korlátok: a mélyalapozás nagy teherbírású terhelések átvitelét teszi lehetővé gyenge felszínű talajokon, és segít a differenciális süllyedés minimalizálásában – például magasépületeknél, közlekedési és infrastrukturális létesítményeknél. Hátrányai közé tartozik a magas költség és hosszabb kivitelezési idő, a zaj és megvalósítási igények a víz- vagy talajvízviszonyoktól függően.

A mélyalapozás megfelel a nemzetközi és magyar geotechnikai előírásoknak, mint például az Eurocode 7 (MSZ EN 1997) alapján történő tervezés.