korrupcióellenes

A korrupcióellenes kifejezés a korrupció megelőzésére, felderítésére és büntetésére irányuló politikák, jogszabályok és intézményi tevékenységek összességét jelöli. Célja a közszféra átláthatóságának növelése, a közpénzek védelme és a közbizalom erősítése.

Nemzetközi színtéren a korrupcióellenes erőfeszítéseket több szervezet koordinálja. Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye (UNCAC) 2003 óta keretrendszert ad a megelőzésnek, felderítésnek és nemzetközi együttműködésnek. A Council of Europe GRECO csoportja rendszeres felülvizsgálatokat végez a tagállamok korrupcióellenes eredményeiről. Az OECD pedig az üzleti és közszféra közötti korrupció elleni standardokat fejleszt és értékeli.

Ide tartozik a jogszabályi keretek kiépítése, például összeférhetetlenségi és ajándékozási tilalmak, közbeszerzések átláthatósága, vagyonnyilatkozatok, pénzügyi nyilvánosság és visszaélés bejelentésének védelme. Független korrupcióellenes hatóságok, átláthatósági intézmények, számvevőszékek és információhoz való szabad hozzáférés segítik a nyomozást és az elszámoltathatóságot. Közvetlenül kapcsolódnak hozzá a visszajelzési mechanizmusok és rehabilitációs intézkedések is.

Értékelésében a korrupció elleni küzdelem eredményeit indexek és jelentések tükrözik, például a nemzetközi megítélés és a nyilvános auditok. A gyakorlati kihívások közé tartozik a politikai befolyás, a joghatóságok közötti együttműködés hiánya, források hiánya, valamint digitális és kiberbiztonsági kockázatok.

Az anti-korrupciós intézkedések célja a gazdasági hatékonyság, a jogállamiság és a közbizalom erősítése. Ezek része lehet az uniós és nemzetközi integrációs folyamatoknak, és összhangban áll a Sustainable Development Goal 16 (Korrupcióellenesség és békés, inkluzív társadalmak) célkitűzésével. Gyakorlati példákra hivatkozva kiemelkedőnek tekinthetők Észtország e-kormányzása, Georgia korrupcióellenes reformjai és a korrupció elleni erőfeszítések általános hatásamegértése a régióban.