összeférhetetlenségi

Összeférhetetlenség alatt olyan helyzetet értünk, amelyben egy közszolgálati személy vagy egy döntéshozó a közpénzeket érintő döntésekben személyes, anyagi, vagy családi érdekellentét miatt nem tekinthető pártatlannak. A cél a döntések tisztasága, az igazságos eljárások és a közbizalom védelme. Az összeférhetetlenség lehet közvetlen vagy közvetett érdekellentét, és tilalmakkal, illetve kizárási kötelezettségekkel jár a döntéshozatalból való kizárás.

Jellemző területek közé tartoznak a törvényhozók, közigazgatási tisztviselők, bírák, közbeszerzési eljárásokban részt vevő hatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok és más közfeladatot ellátó személyek. Az összeférhetetlenséget kiválthatják például személyes kapcsolatok (házastárs, élettárs, közeli rokon), anyagi érdek (részvény- vagy vállalkozói részesedés egy érintett szervezetben) vagy korábban fennálló jogviszony a tényállás érintettjével.

Az összeférhetetlenségi eljárás általában hivatalból vagy részvételi kérelmek alapján indul. Egy független szerv vagy bíróság vizsgálja meg az érintettséget, és előírhatja az érintett kizárását, a döntéstől való távolmaradását vagy a döntési eljárás megismétlését. A megállapítás jogi következményekkel járhat, például határozat érvénytelensége, megsemmisítése, illetve fegyelmi vagy büntetőjogi szankciók.

Az összeférhetetlenség szabályainak célja a döntések pártatlanságának megőrzése és a közérdek védelme. A fogalmat és alkalmazását gyakran kiegészítik etikai kódexek és közérdekből nyújtott nyilatkozatok is.