illóolaj

Illóolajok olyan koncentrált, párologó növényi kivonatok, amelyek az illat- és ízanyagokat, valamint egyes bioaktív összetevőket tartalmazzák. Gyakran gőzdesztillációval nyerik a növények részeiből, például virágaiból, leveléből vagy gyökeréből; citrusféléknél pedig gyakran sajtolással vagy mechanikai eljárásokkal nyerik. Modern módszerek közé tartozik a szuperkritikus CO2-kivonás és oldószeres kivonás, amelyek különböző összetevőket emelnek ki.

Előállítása során a nyers illóolajat általában gyűjtik és tisztítják; az összetétele a növényfajtától, földrajzi eredetétől, évszaktól és termesztési módtól függően változik. A nyerés módja befolyásolja az aromaaromátát és a stabilitást, ezért a termékek között jelentős különbségek lehetnek.

Kémiai összetétele legtöbbször főként terpenek és terpenoidok, valamint fenolok és egyéb illó komponensek; a leggyakoribb magkomponensek közé tartozik a limonén, a linalool, a mentol és az 1,8-cineol (eukaliptol); az egyes illóolajokban ezek aránya jelentősen változhat a növényfaj és a termelési körülmények függvényében.

Felhasználásuk széleskörű: az aromaterápiában, kozmetikai termékek illatosításában, élelmiszer- és italízesítésben, valamint a természetes parfümiparban fordulnak elő. A termékek általában hígítva vagy keverék formájában kerülnek forgalomba; belső használatukat csak megfelelő szakértelemmel és felügyelettel javasolt alkalmazni.

Biztonság és szabályozás: fontos a hígítás és a bőrön való irritáció vagy allergiás reakciók elkerülése; egyes olajok fototoxikusak lehetnek, ezért a napfénynek való kitettség idején kerülni kell. Terhesség alatt, gyermekeknél vagy állatokon történő használat előtt orvosi vagy szakmai tanács javasolt. Minőségüket részben szabályozzák az IFRA és ISO-szabványok, a tisztaság és a címkézés előírásai; tároláskor védjük a fénytől és hőhatástól, és a lejárati időt figyelembe vesszük.