terpenoidok

A terpenoidok vagy terpenoid vegyületek a természetben nagy és sokféle molekulacsoportot alkotó, izoprén egységekből felépülő szerves vegyületek. Az alap építőkövek az IPP és a DMAPP, amelyeket különböző hosszúságú prenil-pirofoszfátokba fűznek össze, így alakul ki a terpenoid váz. A terpenoidok előfordulnak növényekben, gombákban és baktériumokban, és jelentős szerepet játszanak az illóolajok, gyanták, pigmentek és kommunikációs molekulák között.

Klasszifikációjuk a szénatomszám és a szerkezet alapján történik. Monoterpenoidok (C10), sesquiterpenoidok (C15), diterpenoidok (C20), triterpenoidok (C30) és tetraterpenoidok (C40) léteznek. Számos terpenoid aciklusos, de sok közülük monokiklikus vagy poliklikus, és gyakran oxigéntartalmú funkciós csoportokkal módosított vegyületek. Ismert példák közé tartozik a mentol, limonén, pinén és kamfor (monoterpenoidok), a taxol (diterpenoid) és az artemisinin (sesquiterpenoid-laktone).

Bioszintézisük központi eleme, hogy az IPP és a DMAPP különböző hosszúságú prenil-pirofoszfátokból (pl. GPP, FPP, GGPP) kondenzálódnak. Ezt követik a terpén szintázok gyakran gyűrűs vagy rearrangált vázakat katalizáló reakciói, majd a post-transzlációs módosításokat végző oxidációs enzimek (például P450-ok) és egyéb átalakító lépések, amelyek tovább fokozzák a szerkezet- és funkcióváltozatosságot.

Funkciók és alkalmazások: a növényekben ösztönzik a beporzást vagy védik a növényt kártevőktől; emberi felhasználásban pedig kulcsfontosságúak az élelmiszeripar, a kozmetikumok és a gyógyászati szerek aromáinak és ízeinek biztosításában. Példák közé tartozik a mentol, limonén, kamfor, a taxol és a karotinoidok között a beta-karotin, amelyek vitamin A előfutárai. A terpenoidokból származó vegyületek potenciálisan fontos alapanyagok lehetnek bioüzemanyagok és környezetbarát vegyületek fejlesztéséhez is.