Respiráció

Respiráció, vagy légzés, a szervezet oxigénfelvételének és szén-dioxid leadásának összetett folyamata, amely a sejtek energiatermelését is lehetővé teszi. Két szinten zajlik: külső légzés a tüdő és vér közötti gázcserével, és belső légzés, a sejtekben zajló oxidatív anyagcsere.

Az emberi légzőrendszer magja a felső és alsó légutakból álló útvonal, amely a tüdőhöz vezet: orrüreg, garat, gége, légcső és hörgők, végül az alveolusok. A levegőfelvételt a diaphragma és a bordaközi izmok mozgatják.

A gázcsere során az oxigén diffundál a vérbe és a hemoglobinhoz kötődik; a szén-dioxid a vérből diffundál az alveolusok felé és kilégzéssel távozik. A vér oxigént szállít a test sejtjeihez, miközben a sejtek CO2-t termelnek.

Vezérlését az agytörzsben található központ, a medulla oblongata és a pons, látja el. Kémiai szabályozók a carotis és aorta chemoreceptorai, melyek a CO2-, O2- és a pH-szintekre reagálnak, és ennek megfelelően módosítják a légzés mélységét és sebességét. Ráadásul a légzés részben akaratlagosan irányítható.

Sejtlégzés: a glükóz oxidatív foszforilációja a mitokondriumokban történik, amely oxigén felhasználásával ATP-t állít elő. Aerob körülmények között egy glükóz molekula körülbelül 30–32 ATP-t ad. Anaerob körülmények között tejsav keletkezik, energiafogyasztás alacsonyabb.

Egészségügyi vonatkozások: a légzőrendszer betegségei közé tartozik az asztma, COPD, tüdőgyulladás és intersticiális tüdőbetegségek. A spirometria és más légzésfunkciók segítik a diagnózist és a terápia nyomon követését.