Lipázok

A lipázok a hidrolázok közé tartozó enzimek, amelyek észterkötéseket bontanak fel zsírsavak és glicerin között. Fő szerepük a trigliceridek emésztése, amely lehetővé teszi a zsírok felszívódását a vékonybélben. Az emberi szervezetben a fő lipázok a hasnyálmirigy lipáz, a gyomor lipáz és a lipoprotein lipáz; más élőlényekben és mikroorganizmusokban is találhatók lipázok.

Katalitikus szerkezetük általában serin-hidroláz: katalitikus triád Ser-His-Asp. Az aktív konformáció gyakran interfacialis aktivációval érhető el, azaz amikor a lipáz a felületi zsíroldatokhoz kötve aktiválódik. Sokan tartalmazzák a GXSXG motívumot a katalitikus serin közelében.

Hasnyálmirigy lipáz a vékonybélben bont triglicerideket; gyomor lipáz a gyomorban, kezdetben kisebb mértékben végzi a hidrolízist. Lipoprotein lipáz a capillárisokhoz kötődik és plazmában lévő lipoproteineken végzi a triglicerid-hidrolízist (chylomicronok, VLDL). Máj lipáz részt vesz HDL-metabolizmusban és a remnantok lebontásában a vér lipidösszetételének szabályozásában. Lipázok ezen kívül számos növényben és mikroorganizmusban is termelődnek, különböző biotechnológiai és ökológiai szerepekkel.

A lipázok aktivitását befolyásolja a pH, hőmérséklet és különböző inhibitorok. Orlisztát például közvetlenül gátolja a trigliceridek emésztését. Klinikai szempontból a hasnyálmirigy lipáztartalom és aktivitás mérésére szolgálnak a pancreatitis diagnózisában; lipázszint emelkedése akut pancreatitis tünete lehet. Lipázok hiányossága zsíremésztési zavarokhoz vezethet.

Ipari alkalmazásokban lipázokat széles körben használnak zsírsav-észterek szintéziséhez, biokatalízisben chiralis molekulák felépítéséhez, biodízel előállításához és más élelmiszeripari, környezeti folyamatokhoz. Az oldószerekben és változatos feltételek között is stabilak, emiatt sokféle folyamatban alkalmazhatók.