zsíremésztési

Zsíremésztés a táplálékban lévő zsírok (főként trigliceridek) hasznosítását jelenti az emberi szervezetben. A folyamat a vékonybélben zajlik, elsősorban a duodenum és a jejunum területén, és magasan adaptív módon működik a táplálék összetételétől függően.

Emulzifikáció és hidrolízis: A zsírokat epe sók emulgeálják, miközben a hasnyálmirigy lipázja ko-lipázzal segítve hidrolizálja triglicerideket z free zsírsavakká és monogliceridekké. Így nő a zsírsavak felülethez való hozzáférése a enzimek számára. A hidrolízis végtermékei összefésülődnek, hogy micellákat képezzenek.

Szívás és szállítás: A micellák megkönnyítik a zsírsavak és monogliceridek enterocytákba történő felvételét. Az enterocytákban újra trigliceridekké rekreálódnak, majd apolipoproteinekkel és egyéb lipid komponensekkel együtt chylomicronokba csomagolódnak. Ezek a nyirok rendszerben, a lactealisokon keresztül a lymphai keringésbe kerülnek, végül a véráramba, a test különböző sejtjeihez érkeznek. Hosszú szénláncú zsírsavak jellemzően így, míg a rövid- és középső láncú zsírsavak közvetlenül a portális vénába szívódnak fel és a májon mennek keresztül.

Szabályozás: A kolecisztokinin (CCK) serkenti az epehólyag összehúzódását és a hasnyálmirigy enzimeinek szekrécióját, míg a szekretin a szekréciót lúgos környezet felé módosítja. Az epe-savas körforgás az enterohepatic körforgás révén zajlik.

Klinikai vonatkozások: Zsíremésztési zavarok miatt steatorrhea, azaz zsírszéklet, és általános zsíroldékony tápanyagok felszívódási zavarai jelentkezhetnek, például exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség vagy epeúti problémák esetén.