zsírokat

Zsírok, vagy lipidek, a biomolekulák egyik fontos csoportja. A legtöbb testben előforduló zsírt trigliceridként találjuk meg, amely glicerinhez kapcsolódó három zsírsavból áll. A zsírok a szervezetben energia- vagy tartaléktároló formaként szolgálnak, és jelentős szerepük van a hőszigetelésben és a mechanikai védőréteg kialakításában is.

Kémiai és fizikai jellemzőik alapján a zsírok és olajok közé sorolhatók. A zsírsavak telítettségétől függően szilárd vagy folyékony lehet a zsír szobahőmérsékleten: telített zsírsavakból származó trigliceridek általában szilárdak, míg a többszörösen telítetlen zsírsavakból származó trigliceridek folyékonyak. A telítetlen zsírsavak lehetnek egyszeresen telítetlenek (egy kettős kötés) vagy többszörösen telítetlenek (több kettős kötés). Transz-zsírsavak olyan molekulák, amelyeket részlegesen hidrogénezéssel állítanak elő; kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal hozható kapcsolatba.

Élettani és táplálkozási szempontból a zsírok energiaforrást biztosítanak (9 kcal/g), és elősegítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. Fontos a zsíralkotó zsírsavak típusa: esszenciális zsírsavaknak nevezettek a linolsav (omega-6) és az alfa-linolénsav (omega-3), amelyeket az emberi szervezet nem tud szintetizálni, ezért táplálékból kell pótolni. Ezekből hosszú láncú EPA és DHA is képződhet a szervezetben, például halakban.

Forrásai közé tartoznak a növényi olajok, magvak, avokádó és diófélék, valamint az állati eredetű zsírok, például hús és tejtermékek. A zsírsavak összetétele nagyban befolyásolja a táplálkozási hatásokat és az egészségi kockázatokat.