lipidösszetételének

A lipidösszetétel az adott anyagban található lipidek típusainak és arányainak összetételét jelenti. A legfontosabb lipidosztályok közé tartoznak a trigliceridek, a foszfolipidek, a szterolok közül a koleszterin és a szfingolipidek, valamint a különböző zsírsavak és glicerin-észterek.

Biológiai kontextusban a sejtek és membránok lipidösszetétele alapvetően a foszfolipidek és a koleszterin arányától, a zsírsavak hosszától és telítettségétől függ. A membránok fluiditását és szerkezetét a telített és telítetlen zsírsavak aránya, a lánc hossza és a koleszterinszint is befolyásolja. Típusos példaként az idegszövetekben magas a szfingolipidek és a koleszterin aránya.

Az analitikai megközelítések közé tartozik a lipidomika, amely az összes lipid típus és mennyiség feltárását célozza. Gyakran zsírsav-észterekké (FAME) alakítva és gázkromatográfiával vagy LC-MS-sel analizálják a zsírsav-összetételt, illetve vékonyréteg- vagy folyadékkromatográfiával szerveződött lipidek profilját is meghatározzák. A lipidösszetétel változásai érthetők táplálkozási, életkori és betegséghez köthető tényezők hatására: például az energiatároló trigliceridek aránya változhat elhízásban, míg a membránlipidek összetétele befolyásolja a sejtműködést és a metabolikus egészséget.