zsírsavészterek

Zsírsavészterek olyan szerves vegyületek, amelyeket hosszú szénláncú zsírsavak és alkoholszármazékok észterkötésével hoznak létre. A leggyakoribb természetes forma a trigliceridek, vagyis glicerin három zsírsav-észtere, amelyek a zsírok és olajok fő összetevői. Emellett előfordulnak wax-észterek, amelyek hosszú láncú zsírsavak és hosszú alkoholszálak összekapcsolódásából származnak, valamint egyéb zsírsav-észterek, például zsírsavmetil-észterek (FAME-ek), amelyeket biodízellel kapcsolatban alkalmaznak.

Kémiai tulajdonságaik közé tartozik, hogy jellemzően apoláris vagy részben poláris anyagok, vízben kis mértékben oldódnak; oldhatóságukat és olvadáspontjukat meghatározza a hosszú szénlánc. A zsírsavésztereket elsősorban észterifikációval lehet előállítani, és hidrolízissel (szaponifikációval) szét lehet bontani zsírsavakra és alkohollal vagy glycerinnel. Transzészterifikáció révén más észterekké alakíthatók, például biodízel előállításához.

Természetes előfordulásuk és szerepük: az élő szervezetekben előforduló zsírszövetek és olajok fő energiaforrásai, a sejtekben pedig tárolt energiát szolgáltatnak. Viaszokban és egyéb szerkezetekben is fontos összetevők lehetnek.

Alkalmazások: élelmiszeriparban energiát szolgáltató lipidként játszanak szerepet; biodízel előállításában zsírsavmetil-észterekre bontják őket; kozmetikai, gyógyszeripari és ipari kenőanyagokban is felhasználhatók. Elemzésüket kromatográfiás és spektroszkópiai módszerekkel végzik, például GC vagy GC-MS, NMR, IR- spektrosopia; saponifikációval és transzészterifikációval is vizsgálhatók.