zsírszövetek

A zsírszövetek olyan kötőszövetek, amelyek adipocytáiban trigliceridekben tárolt energiát tartalmaznak. Ezenkívül endokrin és parakrin funkciókat is ellátnak, hormonokat és metabolikus jeleket termelve.

Két fő típusa a fehér zsírszövet (WAT) és a barna zsírszövet (BAT). A fehér zsírszövet elsősorban energia tárolására szolgál, hőszigetelő rétegként is fontos, a barna zsírszövet pedig hőtermelésre specializálódott a termogenezis révén. Ezenkívül a fehér zsírszövetben gyakran előfordulnak beige adipocytáknak nevezett sejtek, amelyek fehérből barnaszerű jellemzőket vehetnek fel.

Elhelyezkedés szerint a zsírkészletek legfontosabb részei a subcutan (bőr alatti) és a visceralis (belso szervek körüli) zsírrész. A subcutan zsírszövet segít a hőszigetelésben és testformában, míg a visceralis zsír a hasüregben helyezkedik el, és növekedése összefüggésbe hozható metabolikus kockázatokkal.

Funkciók: hosszú távú energia tárolása trigliceridek formájában, mechanikai védelem és hőszigetelés; endokrin funkciók útján adipokineket termel, például leptint és adiponectint, amelyek befolyásolják az étvágyat, az inzulinérzékenységet és a gyulladásos folyamatokat.

Fejlődés és szabályozás: adipogenezis mesenchymalis őssejtekből; a differenciációt főként a PPAR-γ és a C/EBPα,β tényezők irányítják. Lipolízis inzulin és katecholaminok (adrenalin, noradrenalin) hatására megy végbe.

Klinikai összefüggések: a túlzott zsírlerakódás obezitáshoz, metabolikus szindrómához és inzulinrezisztenciához vezethet; a visceralis zsír növekedése különösen kockázatos. A barna zsír aktivitása potenciálisan terápiás lehetőségeket kínál a hőtermelés fokozására. Az életmód és hideg expozíció befolyásolhatja a zsír típusait és mennyiségét.