hidrolízissel

Hidrolízis vagy hidrolízissel olyan kémiai reakció, amelyben a víz bontja egy vagy több kémiai kötést, és ennek során általában két vagy több kisebb molekula keletkezik. A víz reaktáns szerepe lehet közvetlen vagy katalizált, és a reakció gyorsasága függ a környezeti feltételektől (pH, hőmérséklet, oldószer) illetve a jelen lévő katalizátoroktól. Gyakori katalizátorai az erős savak, lúgok és különféle enzimek, amelyeket hidrolázoknak neveznek.

A hidrolízis különböző típusai közé tartozik az észterek hidrolízise, az amidok hidrolízise, a glikozidos kötések hidrolízise és a nukleotidok hidrolízise. Az észterek hidrolízise például savas vagy lúgos közegben megy végbe, és karbonsavat illetve alkoholt eredményez; enzimes környezetben pedig gyakran specifikusan zajlik. Az amidok hidrolízise fehérjéket és peptideket bont le aminosavakká. A poliszacharidokban található glikozidos kötések hidrolízisével egyszerű monoszacharidok keletkeznek. A nukleinsavakban a foszfid-kötések hidrolízise lehetővé teszi a nukleotidok szétesését.

Jelentősége széles körű: a biológiában a táplálkozás és anyagcsere folyamatainak alapköve, az iparban pedig élelmiszer-, gyógyszer- és környezeti szempontból is fontos, például polimerek degradációja vagy fehérjék emésztése révén. A hidrolízissel kapcsolatos megfigyelések és alkalmazások kulcsfontosságúak az anyagcsere, a diagnosztika és a környezeti technológiák megértésében.