nukleotidok

Nukleotidok a nukleinsavak, a DNS és az RNS alapvető monomerei. Minden nukleotid három részből áll: egy cukor molekula (deoxiribóz a DNS-ben, ribóz az RNS-ben), egy foszfátcsoport, és egy nitrogénbázis. A nitrogénbázis lehet purin vagy pirimidin: purinek az adenin és guanin, pirimidinek a citosin és timin (DNS-ben) vagy uracil (RNS-ben). Egy nukleozid a bázis és a cukor kapcsolata; a nukleotid pedig a nukleozidhoz kötött egy vagy több foszfátcsoporttal.

A foszfodiész-kötések révén a nukleotidok egymáshoz kapcsolódva hosszú polimerláncot alkotnak, amely a DNS és az RNS gerincét adja. A növekvő lánc 5'–3' irányban épül fel.

Funkciók között elsődleges a genetikai információ tárolása és átörökítése DNS-ben, valamint a fehérjeszintézisben fontos szerepet játszó RNS-molekulák létrehozása (mRNS, tRNS, rRNS). Néhány nukleotid energia- vagy jelátviteli szerepet tölt be: az ATP, GTP és más nukleotid- tripletek az energiagazdálkodásban és a sejtszignálásban fontosak; származékaik pedig koenzimek (NAD+, FAD+, CoA) és más jelátvivő molekulák (cAMP, cGMP).

Szintézise: a sejtek nukleotidokat két fő úton állítják elő: de novo szintézis és salvage útvonalak. A ribonukleotidokból deoxyribonukleotidokat a ribonuklid-reduktáz enzim teszi. A megfelelő dNTP-készletre szükség van DNS-replikációhoz és javításhoz, ezért ezek szintézise és szabályozása kiemelten fontos.