fehérjeszintézisben

A fehérjeszintézis a sejtben lejátszódó biokémiai folyamat, amelynek célja a genetikai információ alapján fehérjék felépítése. A folyamat két fő szakaszra osztható: transzkripció és transláció.

Transzkripció során a gén információja a DNS-ről mRNS-re íródik át. Enzimek, elsősorban az RNA-polimeráz, dolgoznak. Eukariótákban az mRNS feldolgozásra kerül: 5' cap, 3' poli(A) farok, és az intronok kimetszése, exonok összekapcsolása után az üzenetmRNS kilép a sejtmagból és a citoplazmába kerül.

Transláció a riboszómákon zajlik, ahol az mRNS alapján történik a fehérje felépítése. A folyamat során tRNS-ek szállítják az adott kodonhoz illeszkedő aminosavakat, amelyeket a riboszómában lévő peptidkötések kapcsolnak egymáshoz. A genetikai kód három bázisból álló kodonokkal határozza meg az aminosavak sorrendjét. A kezdő kodon az AUG, amelyről a fehérjeépítés megindul; a befejező kodonok pedig UAA, UAG vagy UGA.

Az energiafelhasználás kiemelten a GTP felhasználásával történik a kezdeti és a folyamatos elongációs lépések során. A fehérje az összeállítás után gyakran további utófeldolgozáson megy keresztül, például megfelelő hajtogatás, diszulfid-hidak képzése vagy szállítócímkézés révén.

Szabályozás és jelentőség: a fehérjeszintézist a sejt állapota, a mRNS- és riboszómacsoportok mennyisége, valamint a tRNS-készlet befolyásolja. A hibák fehérje-defektusokhoz vezethetnek, és bizonyos antibiotikumok a baktériumrész riboszómáját célozzák meg.