nitrogénbázis

A nitrogénbázis olyan szerves vegyület vagy vegyületek csoportja, amely nitrogéntartalmú heterociklusos aromás gyűrűket foglal magában, és gyakran a kémiai báziskellegész szerepét tölti be. Ezek közé tartoznak a purin- és pirimidin-származékok. A nitrogénbázisok lehetnek Brønsted-Lowry-bázisként protonfelvételt, illetve Lewis-bázisként elektronpár-átadást is képesek végrehajtani.

Biológiában a nitrogénbázisok a DNS-ben és RNS-ben található bázispárok építőkövei. A legismertebbek: adenine (A), guanine (G), cytosine (C), thymine (T) és uracil (U). A purinok közé tartozik az adenine és a guanine; a pirimidinek közé tartozik a cytosin, a thymine és az uracil. A DNS-ben a T helyét az RNS-ben az U veszi át. A bázispárokat hidrogénkötések tartják össze: az A–T (vagy A–U) két, a G–C három kötést ad ki, ami a DNS és RNS kettős és stabil szerkezetéhez járul hozzá.

Kémiai értelemben a nitrogénbázisok heterociklusos, aromás vegyületek, amelyek elektronpárjaik révén bázikus viselkedést mutatnak. A bázikus erő és a protonoldhatóság substituensektől függ, és a biotechnológiában különféle analógokat vagy módosított nukleotidokat alkalmaznak velük. Modifikált nitrogénbázisok fontos szerepet játszanak szekvenálási technikákban és kutatásokban, ahol a hagyományos bázisok helyettesítésével különleges funkciókat érnek el.