Koleszterin

A koleszterin egy olyan szteroid lipidszerű anyag, amely minden állati sejtben előfordul és alapvető szerepet játszik számos biokémiai folyamatban. A sejtek membránjának folytonosságát és rugalmasságát befolyásolja, előfutára az epesavaknak, a szteroid hormonoknak és a D-vitamin szintézisének is. A koleszterin nagy része endogén módon, a májban képződik; a táplálékkal is bevihető, különösen állati eredetű ételekből.

A vérben koleszterin lipoproteinok formájában kering. A legfontosabb típusok az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), amely a testszöveteknek adja át a koleszterint, és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), amely a feleslegeket visszaszállítja a májba. A teljes koleszterinszint és a koleszterin megoszlása LDL-, HDL-koleszterin és triglicerid szintek alapján értékelendő. Ajánlott célértékek: összkoleszterin <200 mg/dL; LDL <100–130 mg/dL; HDL >40 mg/dL; trigliceridek <150 mg/dL.

A magas LDL-koleszterinszint összefügg az érelmeszesedés és a kardiovaszkuláris kockázat növekedésével. Bizonyos esetekben genetikai rendellenességek is okozhatják a koleszterinszintet, például familiáris hypercholesterolemia. Másodlagos tényezők közé tartozhatnak hypothyreosis, máj- vagy vesebetegségek, elhízás és bizonyos gyógyszerek.

Az életmód és szükség esetén gyógyszeres kezelés a legfontosabb beavatkozások. Ajánlott az étrend kiegyensúlyozása, a telített zsírok és transzzsírok mérséklése, a rostban gazdag ételek beépítése, növényi sterolok/stanolok fogyasztása, rendszeres testmozgás és a dohányzás kerülése. Szükség esetén statinok, ezetimibe vagy más lipidcsökkentő szerek alkalmazhatók, amelyek adagolását és a célértékek elérését orvosi felügyelet alatt kell végezni.