testszöveteknek

Testszövetek a szervezetet felépítő sejtek csoportjai, amelyek közös funkciók ellátására specializálódtak, és amelyek a szervek és rendszerek működését alapozzák meg. Az embrionális fejlődés során a germinális rétegek differenciálódása révén alakul ki a felnőtt szövetek, amelyek különböző feladatokért felelnek.

A test négy fő szövettípusa a következő: epithelialis (hám) szövet, amely a test felszíneit és belső üregeit béleli, és mirigyeket képez; kötőszövet, amely a sejteket és szerveket összetartja, és extracelluláris mátrixot tartalmaz; izomszövet, amely mozgást és erőt szolgáltat; idegszövet, amely az idegsejtek hálózatát adja az ingerület közvetítéséhez és feldolgozásához.

Az epithelialis szövetek sejtekből álló rétegeket alkotnak, amelyeket szoros kapcsolatok és a bazális membrán választ el egymástól. A kötőszövetek jellemzője az alacsony sejtsűrűség és jelentős extracelluláris mátrix, amely rugalmasságot és támasztást biztosít; példák: zsírszövet, porc, csont, vér és nyirok. Izomszövetek lehetnek vázizom-, szív- és simaizomszövetek, amelyek különféle mozgásokat és tónust biztosítanak. Idegszövetek neuronokból és gliasejtekből állnak, és az ingerület közvetítését, feldolgozását végzik.

A szövetek egymással összefüggésben, a szervek részét képezik, és a test fiziológiájának alapját adják.