lipoproteinok

Lipopro­teinok olyan részecskék, amelyek lipideket vízben oldhatatlan formában szállítanak a vérben. Külső felületük egy foszfolipid-burok, a felületet koleszterol és apolipoproteinek alkotják, míg a belső, hidrofób magTriglicerideket és koleszterin-észtereket tartalmaz. Az apolipoproteinek mint ligandumok szolgálnak a receptorokhoz és enzimekhez, így szabályozzák a lipidek transzportját és metabolizmusát.

Fő típusai a chylomikronok, a VLDL, az IDL, az LDL és a HDL. Chylomikronok a belbélben származó triglicerideket szállítják a táplálékból; VLDL a májban képződik és főként triglicerideket hordoz; IDL a VLDL lebontásának köztes terméke; LDL főleg koleszterint szállít a szövetek felé, míg HDL a koleszterint visszaszállítja a májba (reverse cholesterol transport).

Anyagcseréje során lipoprotein lipáz enzim bontja a triglicerideket a chylomikronokban és a VLDL-ben, így maradványaik a májba kerülnek. CETP és egyéb folyamatok révén az apolipoproteinek és lipidek eloszlanak a részecskék között, végül a LDL-al szállítandó koleszterin matt része a difúzióval jut el a sejtekhez.

Élettani jelentősége és klinikai vonatkozásai közé tartozik, hogy a LDL-koleszterin magas szintje fokozza az érelmeszesedés kockázatát, míg a HDL-koleszterin támogató szerepet játszik. A lipidprofilban mért értékek közé tartozik a teljes koleszterin, LDL-C, HDL-C és trigliceridek, gyakran kiegészítve non-HDL-koleszterin értékkel. Szerepelnek genetikai lipoprotein-rendellenességek is, például familiáris hiperkoleszterinémia, amelyek fokozzák a kardiovaszkuláris kockázatot.