Újrafeldolgozás

Újrafeldolgozás olyan folyamatok összessége, amelyek során használt vagy kiégett anyagokat visszaforgatnak a termelésbe úgy, hogy új termékek vagy alapanyagok nyerhetők belőlük. Célja a nyersanyagkészletek megőrzése, a hulladék mennyiségének csökkentése és a környezeti terhek mérséklése.

Típusai közé tartozik a mechanikai újrafeldolgozás, a kémiai újrafeldolgozás és egyes területeken a nukleáris újrafeldolgozás. Mechanikai újrafeldolgozás során a használt anyagokat szelektálják, darabokra törik vagy granulálják, majd újrahasznosítható formába alakítják, például műanyagok, papír, fémek esetében. Kémiai újrafeldolgozás a hulladék anyagait kémiai reakciókkal bontja le, hogy visszanyerhető nyersanyagok legyenek, például polimerek depolymerizációja vagy oldószeres eljárások. Nukleáris újrafeldolgozás a kiégett nukleáris üzemanyag feldolgozását jelenti, amely során uránt és plutániumot választanak szét, és felhasználhatók új üzemanyagként vagy más célokra.

A folyamatok általában a gyűjtéssel és válogatással kezdődnek, ezt követi az előfeldolgozás, a szétválasztás és a tisztítás, majd a nyersanyagok átalakítása újrahasznosítható formába vagy közvetlenül új termékekbe. A felhasználás során keletkező nyersanyagok vagy alapanyagok visszakerülnek a gyártási láncba, csökkentve a nyersanyag-felhasználást és a környezeti terhelést.

Előnyei közé tartozik a nyersanyagkészletek megőrzése, a hulladék mennyiségének és környezeti terheinek csökkentése, valamint a gazdaságos termelés támogatása. Hátrányai közé tartoznak a magas beruházási költségek, a technikai nehézségek a minőség és tisztaság fenntartásában, az energiaigény és a szabályozási, társadalmi elfogadási tényezők. A rendszer fontos eleme a körforgásos gazdaságnak, és regionális, illetve nemzetközi szabályozások, standardok határozzák meg működését és finanszírozását.